Apám kertjei

A fák karaktere. Van, aki magában is megáll, magányosnak látszik, távoli társakkal; vannak, akik sűrű mintázatú csoportokat alkotnak – többgenerációs elosztása fénynek, víznek és erdei térnek. Az öreg, nem a telepítés durvaságával létrehozott erdőben évszázados együttműködések, magoncok és matuzsálemek. Lassan beépítik magukkal a tájat, aztán kidőlnek belőle, helyet adnak az utánuk következőknek. Számomra mindez nem… Tovább Apám kertjei

Zsidónak lenni jó / Jévréjkáj bíty hárásó

Amikor anyám a Szovjetunióból Magyarországra jött, akkor átköltözött az egyik világból a másikba, és az egyik antiszemitizmusból a másikba. A szovjet-félét ismerte: a zsidónak hangzó név és a közkeletűen zsidósnak tartott kinézet nem volt jó – neki viszont mindkettővel többé-kevésbé szerencséje volt. El tudott tűnni a tömegben, amíg bele nem néztek a személyes irataiba. Ott… Tovább Zsidónak lenni jó / Jévréjkáj bíty hárásó

Üdvözlet az olvasónak

Kedves Olvasó! Még pár hét van a blog egy éves születésnapjáig, annyira fiatal. Egy elképesztő időszakban indult, és ez az elképesztő idő nyomot hagy az elmesélt történeteken, mindenen. Már most meg szeretném köszönni a figyelmet annak, aki erre jár és olvas - az odafigyelés minden jele megerősít és biztat. A blog statisztikai adatait valamennyire nyomon… Tovább Üdvözlet az olvasónak

Háborúnál rosszabb (Koronavírus – pacifizmus)

[elég! elég volt!] Jobban tudja a demens, mint a miniszter és a miniszterelnök. Anyám összerakta, az esti híradók, a beszélgetések részleteiből, meg abból, amit elmagyarázunk neki. Érti, átérzi, ami történik. Ez a vírus rosszabb, mint a háború, mondja, húzsé, csém vojná. Hallgatok rá – érdemes a demensek tisztánlátására és bölcsességére figyelni. Ő tudja, azért is,… Tovább Háborúnál rosszabb (Koronavírus – pacifizmus)

Az árnyéksereg enumerációja

02. 22-én regisztráltam másodszor oltásra anyámat, ezt így könnyű megjegyezni. Aztán még egyszer regisztráltam, mert a háziorvosnál még mindig nem jelent meg a neve. Így lett anyámnak három árnyékteste. Vele gyülekeznek a levélben regisztráltak – árnyéktestek felbontatlan vagy felbontva félretett borítékokkal. Árnyék vagyok magam is, bármilyen nehéz elismerni. Izzad a kezem, túlmelegszik, de nem áttetsző… Tovább Az árnyéksereg enumerációja

A személyes archívumon túl, személyként. Demencia és közös emlékezés

A demenciával való találkozás tanulságairól szeretnék írni, tudva, hogy e fogalmak összepárosítása magyarázatra szorul: demencia és találkozás, demencia és tanulás. A gondozás intim tapasztalat, nyelve – számomra – egyes szám első személyű. A többes számú megszólalással egy láthatatlan közösség kontúrjait szeretném jelölni, ahová én is tartozom: a demencia érintettjeinek hatalmas, de sehol számon nem tartott… Tovább A személyes archívumon túl, személyként. Demencia és közös emlékezés

Tanú emlék nélkül (Demenciával élők versei)

Gondolom Nem tudom mit gondolok Nem tudom számít-e Nem gondolom hogy számít Nem gondolom Nem tudom hogy gondolom Ez a baj Éltünk egy életet Senki se kérdi itt mit csináltál Az életben Mintha azt hinnék Törött lábbal kerültünk a földre És együttérzést kérünk Senki se akar meghallgatni Volt egy sztrókom Nem jönnek a szavak Ők… Tovább Tanú emlék nélkül (Demenciával élők versei)

Széklet, az ismerős anyag

Mikor először mostam kezet tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején úgy, hogy utána hozzá kellett érnem anyámhoz, miközben sokáig és alaposan szappanoztam és újraszappanoztam az ujjközeimet, rájöttem, hogy mindent rosszul tudtam arról, mi a mocsok. Azt hittem addig, hogy a szennyezés forrása anyám. De én voltam, aki fertőzött terekben járt. Korábban ezt írtam: Ami feldühít,… Tovább Széklet, az ismerős anyag

Jobban tudja a demens, mint a homofób

Nehéz azt mondanom anyámról, hogy homofób volt, mert olyan sok rétege volt az elutasításának, olyan sokféle személyes hajszálgyökérből táplálkozott – de mégis elutasítás volt, ezért anyám mégis homofób volt. Amíg lehetett, elfojtotta azt a tudását, hogy a lánya leszbikus. Idegenkedett tőle, berzenkedett. És amikor már nem lehetett elfojtani, ellenségessé vált. Talán nem is azért, mert… Tovább Jobban tudja a demens, mint a homofób

A lélegeztetőgépről való lekapcsolás szótárából (Triázs)

Triázsolás, a betegek sorba rendezése vészhelyzetben, a fogalom eredeti értelme szerint. A betegeket sérülésük vagy megbetegedésük súlyossága alapján rangsorolják, hogy aki azonnali életmentő beavatkozást igényel, előbbre kerüljön. A francia trier („válogatni, sorba rakni”) igéből származik – a napóleoni háborúk idején bevezetett eljárás lényege az volt, hogy a rang és a nemzetiség helyett a sebesülés súlyossága… Tovább A lélegeztetőgépről való lekapcsolás szótárából (Triázs)